Tavaszi beszamolo Texasbol (nincs is tavasz...)

Mi tortent velem ‘tavasszal’!?

Tudom, nem volt szep tolem, hogy nem irtam a blogomba, de eleg orult marcius-aprilis-majusom volt. Kedves tavasznak nehezen mondhato, mert itt mar marciustol 30 fok van… most mar 40. De hogy mi is tortent velem!? Megprobalok beszamolni.

Roviden nagyon jol vagyok a boromben, nagyon szeretem Amerikat, elvezem az elet minden pillanatat, megha nem is olyan konnyu mindig. Bizony, de cask magamnak koszonhetem, elhetnem a nyugodt felnott eletet, munka, aztan otthonlet, kijarkalas, helyette mindig sikerult egyre magasabbra es magasabbra tennem azt a bizonyos lecet… ujabb es ujabb celokat tuzok ki, raadasul nem sok idot hagyva magamnak. De hat kulonben valoszinuleg tul sok idom lenne unatkozni.

Es akkor kezdem a legnagyobb cellal: meg ide nem irtam le, de sokan tudjatok, hogy kitalaltam, megcsinalom az amerikai kulonbozeti vizsgakat, ami ahhoz kell, hogy orvossa valhassak itt is. Ez egy 3 lepcsos vizsga, mely soran a teljes egyetem anyagat szamonkerik. Az elso step anatomia, patologia, gyogyszertan, biokemia, biofizika, statisztika, etc… a masodik ket reszbol all, az egyik soran szamonkerik a belgyogyasztatot, sebeszetet, gyerekgyogyt, anesztet, surgossegit, mindent; a masodik reszen 12 szinesz beteg vizsgalata van, ahol az angolodat is nezik es pontozzak, tovabba a betegvizsgalatot (ami itt bizony teljesen maskepp mukodik), es van egy harmadik vizsga, ami cask klinikum es az itteni rendszer –diagnozisfelallitas, terapia, vizsgalatok rendelese. Az ezekre felkeszito kurzusok sajnos tobb ezer dollarba kerulnek, igy en beszereztem az ismeroseimtol a felkeszito anyagokat, konyveket es magma probalok felkeszulni. Amiota januarban visszajottem, megallas nelkul tanultam –jelenleg nem allok jol, 1-0 a vizsgakozpontnak, de szeptemberben megyek (terveim szerint) ujra, amikor is megszerzem azt a felelmetes 98%-ot. Sajnos nagyon nehez a munka es minden mellett a tanulasra koncentralni. Eloszor nehez volt angolul memorizalni ujra a dolgokat, aztan pedig maga a tanulas- es a normails eletrol valo lemondas. Mert bizony mindenfele invitalasra nemet kellett mondanom, es otthon tanulni. Csak igy megy, de latom a celt, hogy esetleg, ha minden ugy alakul, akkor beadhassam a jelentkezesem a vilag legszuperebb korhazaiba, es esetleg itt csinaljam emg a rezidenskepzesemet. Igen, ez az alom, es bizony nem is vagyok annyira messze tole… es olyan lenne, mint a Grey’s klinikaban. …. J …. Szoval, amig itt vagyok, megprobalom megcsinalni a vizsgakat, es barmikor fenntarthatom magamnak a lehetoseget, hogy a vilag barmely reszen dolgozhassak. De persze Magyarorszagot sem adom fel… J

Szoval a napjaim ugyanugy neztek ki 4 honapon keresztul: munka 8-4-ig (Koran eljottem-ami sajnos a 4-et jelentette igy is). Aztan futas-edzes, es vegul irany a Starbucks-hogy ne aludjak el, es tanulas ejjel 2-3ig. Aludni az izgalomtol amugy sem tudtam. Eletem legnehezebb napjai voltak. A vizsgak mindegyike minimum 8 oras tesztvizsga (kozel 300-400 tesztkerdes, szoval biztosan nem siklanak at semmin), ahol nemcsak a tudasodat, de a teljes allokepessegedet es idegeidet is probara teszik. Most mar nem felek a vizsgaktol es terveim szerint holnaptol nekiallok ujra tanulni. Most egy honap piheno volt, ezalatt jartam otthon, Fannus es Matyi eskuvojenek aktiv reszese voltam, ami nemcsak nekik volt eletuk egyik leggyonyorubb napja… de legjobban az egesz hetet elveztem, hogy Fannussal annyi idot tolthettem egyutt es foleg a csaladdal. Nagyon jo volt otthon. Es mar alig varom, hogy ujra valami tortenjen: remelem a szuleim tenyleg komolyan veszik a szuper kis Californiai turat –meglepetes: ugy nez ki, hogy vegig fogok tudni csatlakozni, szoval mar el is kezdtem szervezni, hogy fogjuk 2 het alatt bejarni Arizonat es Californiat…J

Na, es meg egy izgalmas dolog: a FUTAS. Ujabb celok, minden heten egyszer megszall az a tudat, hogy le tudom futni a maratont, de aztan elmegyek futni, es altalaban az elso kornel ez az otlet messze szall. De nem vagyok am messze tole. Nagyon izgalmas. Mint az orult, minden nap edzem. Most volt kis idom, igy mindig kijartam a Memorial parkba, ahol kozel ezren futkaroznak korbe-korbe. Szuper hely. Altalaban a heten egyszer lefutom a felmaratont, es osszesen a heten a maratoni tavot. De most mar bizony nagyon ideje lenne emelni azt a felmaratont es dontogetni a sajat hataraimat. Es mindig tervezgetem, hogy melyik szuper varosba nevezzek be, hogy lefussam a maratont, meg nem regisztraltam… de a maratont vagy valami elkepeszto helyen kell lefutni, ami erot ad… vagy Houstonban, ahol nincs hegy! LOL De a Houstoni marathon januarban van, es addig nem akarok varni, de meglatjuk. Most futas mellett, es az allando zumbaim mellett elkezdtem a cross-fitet… mar ki vagyok kepezve, hogyan kell keszulni a maratonra, es tenyleg nagyon megterhelo es unalmas, ha az ember minden nap cask fut, igy igyekszem leredukalni, hogy 3 nap alatt meglegyen a maratoni tav, atobbi napon pedig zumba es az uj szerelem: body pump. Ez egy sulyzos ora, cask statikus mozgas, hatalmas sulyzokkal. Eddig 3 oran voltam, de altalaban, alig birok hazavezetni utana, es mar most olyan izmok jelentek meg, amikrol nem is tudtam. Ez is csajoknak van, szalkasito edzes, szuper dolog, altalaban kombinalom a zumbaval, nehogy legyen egy nyugodt napom. Es a masik szuper dolog: multkor voltam eloszor ‘profi’ sracokkal kosarazni. A UT egyetemnek van egy hatalmas sportkozpontja, ahol 4 kosarpalya is van, sajnos oda nincs belepom, de multkor Flavioval belogtam, es segitett benyomni a csapatba. Sajnos egyedul voltam lany, es hat a sracokon erzodott, hogy annyira nincsenek oda, hogy egy lannyal kell jatszaniuk, de aztanmegbekeltek. En nagyon izgultam, mert hat hiaba imadok kosarlabdazni, sose tanultam, hogyan kell igazan jatszani. Ereztem is a htranyat, de azert nem volt teljes kudarc, a 3 pontosaimat ertekesitettem es meg egy felpalyas zinyot is futottam, amire a passzolo srac cask annyit mondott: ‘tudtam, hogy bizhatok benned’… persze en lettem a ‘smiley’, es folyamatosan nyomattak, hogy agresszivabban’agresszivabban… nekik ez olyan jol ment, hogy meccs kozben majdnem volt egy verekedes is. Kemeny sracok voltak. De nagyon elveztem, es Flavio buszke volt ram, szoval megyunk legkozelebb is. J Amerikaban kosarazom… juppe.

Na, sajnos asszem azert vissza kell vennem mert a jelenlegi 3-4 ora edzes naponta nem fog beleferni a tanulas mellett, nem beszelve, hogy egy-egy felmaraton utan cask arra van erom, hogy eljussak az agyamig. Legszivesebben a munkat redukalnam le… talan, habar azt is imadom. Most foleg az adataink, eredmenyeink kiertekelesen dolgozunk, illetve irjuk a cikkeket, amiket sorba fogadnak el. Mindig jo megcsodalni az oneletrajzomat. Remelem sikerul elinditani a folyamatot es 1 even belul megvedhetem a PhD-met es nagyon nagy doktorra valhatok. J Izgalmas. Kozben Sabina igazi baratnom lett, nagyon sokat segitunk egymasnak es nagyon jol kijovunk. Sahna pedig bekerult a San ANtonioi orvosi egyetemre, szoval egy uj srac jon a helyere dolgozni velunk. O is nagyon szimpatikus, szoval jo kis csapat less iden is… egyre tobb klinikai projekttel. Es hat kezdunk uj projektekbe belevagni, sosem unalmas.

Es kozben a baratok: hat bizony, nem olyan mint az otthoniak, de szuper, hogy most mar allandoan van valami, nem nagyon vagyok egyedul, amikor verge van egy kis szabad idom. A lanyokkal es foleg Jaymievel eleg sokat logunk egyutt. Mult hetvegen peldaul Jaymievel elmentunk Austinba (a legjobb varos Texasban)- napoztunk a Travis Laken, aztan naplemente a hegyen, koktelozas, bulizas Austinban, aktiv programok es kozben az elet nagy dolgainak-es a pasik megvitatasa. J Jo kis hetvege volt. Es kozben uj baratok mindenfele: az edzoterembol, a futopalyarol, az apartmanbol. Nagyon erdekes emberekkel talalkozom. Vanda pedig kozben mindig megvan nekem, o igazan jo baratom let, vele altalaban mindent megosztok, es sokat segitunk egymasnak. Most talalkoztam nehany fiatal uj magyarral, akik nemreg koltoztek Houstonba, szoval folyamatosan cserelodik a brigad, de mindig vannak jo arcok, es a kemenymag is megmarad.

Osszesegeben pedig tudom, hogy nagyon szerencses vagyok. Multkor peldaul talakoztam egy nagyon kedves fekete sraccal, aki hajlektalan, arva (drogos anyuka, aki meghalt amikor 13 volt), es elhagytak az orokbefogado szulei –igy kerult az utcara es abban a parkban lakik, ahova Vandavalvisszuk a kutyajat setalni. Vele pont akkor talalkoztam, amikor a vizsgam eredmenyet megtudtam, es ahogy beszelgettem vele, valahogy nem is tudtam sajnalni magam. Azota is probalunk Vandaval segiteni Richardnak, viszunk neki dolgokat, nagyon kedves srac, most epp probaljuk bejuttatni egy foiskolara, mert az allam mindent fizetne neki, remeljuk, rendezodik az elete, o megerdemelne.

Es bizony itt olyan sorsokkal talalkozom, hogy elcsodalkozom, emberek elhetnek igy is, illetve olyanokkal, akiknek semi jovokepe, celja vagy nulla lehetosege… szoval en orulok, hgy van miert kuzdenem, szurkoljatok es tamogassatok, hogy elerjem ezeket. Draga szuleim es a noverem, es barataim nelkul pedig biztosan ne mitt tartanek, nagyon halas vagyok nekik mindenert, es bizony, nagyony-nagyon hianyoztok, jo lenne egyutt megelni a sok orultseget ami korbevesz itt. (Huha, lehet kicsit csopogos let, de oszinten igy gondolom, es allandoan ez jar az eszemben, illetve nagyon jol ment az agymosasom, hogy cask allandoan pozitivan.) sorry.

(Na, mostanra ennyit, a hibakert a szovegben bocsanat, a helyesirasjavito allandoan atjavitja, ha valamit angolnak ismer fel.)

Es egy kis jovokep, mi less a nyaron: mar megint tobben megkerestek, hogy a kutyusokra kellene vigyazni –eddig osszesen vagy 4-re. Remelem kulonbozo idokben. Vandaek kutyujat imadom, egy hatalmas husky, akivel elkepesztoen jo futni –neha elvihetem a Memorial parkba futni. A tobbivel nem less ilyen konnyu dolgom. Lakotarsam meg nincs (ha azt a tobb ezer csotanyt nem szamolom, akiket napjaban likvidalok. De mar kezdek elegge immunis lenni rajuk. Most jonnek kitakaritani a szonyegemet es az apartment, kerek irtast is, ha nem segit, akkor viszont lehet fogom magam es koltozom, mert baromira elegem van beloluk. Nem tudom, mashol jobb-e, de hatha. Szoval jon egy francia lany –akit nem ismerek, de egy ismerosom mutatott be egymasnak a neten, o masfel honapig fog nalam lakni ha minden igaz. Ez azert nagy segitseg anyagilag, remelem osszejon.

Es az utazas, kozeli helyeken kivul nagyobb utazast most nem tervezunk… azaz en szerettem volna Chicagoba repulni egy hosszu hetvegere, illetve egy marathon-felmaraton erejeig. De sajnos pont azon a heten kell egy kutyusra vigyazni, igy valoszinlueg az nem fog osszejonni, pedig izgalmas let volna. Inkabb az ev vegere vannak terveim, de arrol majd kesobb…

Szoval most biztosan meg egy ev itt Houstonban, Texas sziveben, a kozel allandoan 40 fok feletti homerseklettel, 90% feletti paratartalommal, hosszuszarvu bikakkal, nagy truckokkal es hatalmas hamburgerekkel. No meg a vilag legnagyobb egeszsegugyi kozpontjaval, sok barattal a vilag minden pontjarol, sok uj kalanddal, futassal, tanulassal.

Millio puszi Nektek… es tovabbra is all, szeretettel varok minden kedves latogatot! Most mar nagyon otthonosan mozgok, szuper programokat szerveznek, imadnatok! Errol korabbi vendegeim szivesen beszamolnak…